Ma már egyre több otthonba és irodaházba kerül beépítésre a klíma. A gyártók nagyon odafigyelnek a gyártott klímák minőségére, tisztítására, az alkatrész utánpótlásra. Nézzük meg röviden milyen típusú klímák léteznek és ezek hogyan működnek. Napjaink legelterjedtebb klíma típusa a split klíma. A klíma lényege – amelyre a neve is utal – hogy egy kültéri és egy beltéri egységből áll.
Kivitelezés szerint megkülönböztetünk
- oldalfali
- mono split
- multi split
- parapetes
- kazettás
- légcsatornás
- mennyezeti
- mobil klímát
Az oldalfali változatot a háztartásokban kedvelik leginkább, hiszen nagyon kevés helyet foglal és oldalfalon helyezhető el. Hátránya, hogy rossz elhelyezésnél a levegőt az éppen a szobában tartózkodó személyre fújja és az oldalfali elhelyezés miatt akár egyenetlen is lehet a hőelosztása.
A multi split klíma szintén egy beltéri és egy kültéri egységből áll, viszont ez már több helyiséget is képes klimatizálni. A külön-külön szabályozható beltéri egységek mind külön-külön csatlakoztathatóak a kültéri egységhez. Egy hátránya van, ha a kültéri egység tönkremegy, akkor minden szoba klimatizálás nélkül marad. Minél távolabb esik a beltéri egység a kültéritől annál drágább a kivitelezési munkálat. Nagy előnye – főleg társasházak esetén – hogy a kültéri megjelenést nem annyira rontják, mint társaik.
A parapet klímát a legtöbbször tetőtéri beépítéseknél szokták használni, ahol az egyenes felületek híján vannak. Vannak olyan parapet berendezések is melyek mennyezetre is szerelhetők. A magasabb áron kapható klíma halk működése zene füleinknek.
A kazettás klímát a zárt álmennyezetű helyiségekbe szoktuk javasolni. Nagyon egyenletes hőelosztást biztosít, ám ennek ára van.
A légcsatornás klíma a legnagyobb helységek hűtő / fűtőrendszerének a kialakításához is tökéletesek, de akár egy nagyobb emeletes ház klimatizálását is meg lehet vele oldani. Bővebben a légcsatornás klímákról itt olvashat.
Most nézzük meg, hogy milyen mobil klímák léteznek. A mobil klímákról annyit érdemes első körben tudni, hogy mozgathatóak, ezért elég nagy szabadságot biztosítanak a végfelhasználóknak. Egyik helyiségből minden gond nélkül a másikba helyezhetjük. Bővebben a mobil klímákról itt olvashat.
Itt két csoportra bonthatjuk a klímákat:
- mobil split klíma
- vastag gégecsővel szerelt mobil klíma
A gégecsöves klímánál a kondenzátor a készüléken belül kapott helyet és egy ventillátoré a szerep, hogy a meleg levegőt kijutassa innen. A levegőt egy gégecsövön keresztül juttatja ki a kültérre. Magas zajszint, magas villamosenergia igény, kisebb hatásfok jellemzi ezt a típust, de óriási előnye, hogy gyorsan beszerelhető és azonnal üzembe helyezhető. Csak olyan épületeknél javasolt a beszerelése, amely megkívánja azt, hogy a kültéren láthatatlan maradjon a klíma beszerelése. Ilyen lehet például egy műemlék védelem alatt álló épület.
Következzenek az ablak klímák. Az ablak klíma az egyik olyan klíma, amely kompakt kivitelben készül, azaz egy dobozban található meg minden, ami a működéséhez szükséges. Előnye az alacsony árfekvés és a kompakt kivitel, a könnyű tisztíthatóság és a nagy teljesítmény. Hátránya a zajos működés, és a bonyolult kivitelezés. A beépítéshez szükség lesz asztalosra, üvegesre és talán lakatosra is.
Az egyéb klímatípusok közé soroljuk a fan coil és a rendszer klímákat. Ezeket nem nagyon részletezzük, mivel leginkább közületek kerülnek telepítésre.
Ha már megismerkedtünk az alapvető klíma típusokkal, akkor nézzük meg közelebbről is, hogyan működik a klíma.
A klíma 4 fő részből áll:
- a kompresszor, amely a hűtőközeg körforgásáért felel
- a elpárologtató, ami tulajdonképpen a beltéri egység
- a kondenzátor ahová az elpárologtatott hűtőközeg kondenzálódik
- az adagoló mely a legtöbb esetben a kültéri egységben van és már ott megtörténik az nyomásesés
A klíma működési elve
A kompresszor elindításáig végig szinte azonos nyomás van a rendszerben, ha elindul a kompresszor, akkor az elpárologtató résznél a nyomás csökkeni kezd, és a kondenzátorban ezzel egyidejűleg emelkedik. Van egy adagolás, amelyben a nagy nyomás hatására a folyékony gáz kis mennyiségben elkezd áramlani és a nyomásváltozás hatására gőznemű lesz. A keletkező gőz jóval nagyobb térfogatú, mint a folyadék. A folyadék elpárolog és hőt von el, ezután indul be a hűtési folyamat. A gőzmennyiséget a kompresszor szívja el és átpumpálja a kondenzátorba. A kondenzátorba a nagy nyomás miatt azonnal felmelegszik és lehűlve ismét cseppfolyós állapotba kerül. Ez a körfolyamat játszódik le újra és újra a klímaberendezésben. A pontos adagolásért az érzékelők a felelősek. Elektronikusan irányítják a folyadék adagolását, a szelepet és a kompresszort is. Az adagoló csak annyi hűtőközeget enged át, ami képes elpárologni. Az inverteres klímák működéséről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.